Pink Floyd a szemüvegben

A Tipton 2017-ben a magyar piacon fejlődött a legdinamikusabban. A világsztárok már régóta felfedezték a lassan két évtizede még egyszemélyesként indult vállalkozás termékeit.

Milaskey Tipton Zakariás az Egyesült Államokban, Idahóban született, de művész édesapja és magyar felmenőkkel bíró édesanyja kalandvágyból úgy döntöttek, a szocialista Magyarországra költöznek. Zakariás Pécsett járt iskolába, majd Seattle-ben tanult könyvelést. 1998-ban szemüveget keresett magának, de csak nagyon drágán talált szépet. „Eldöntöttem, hogy inkább én készítek egyet. Aztán persze rá kellett jönnöm, hogy minőségi terméket nem lehet olcsón gyártani.”

Seattle a Boeing hazája, Zakariás a repülőgyártónak beszállító műszerészekkel dolgozott össze. „Ezek a szakik az űrteleszkópoktól kezdve repülőgép-alkatrészekig mindenfélét gyártottak, én meg használhattam a műszereiket. Seattle-ben még a sarki műszaki boltban is lehet titániumot kapni, sokat kísérleteztem a különféle anyagokkal.” Végül Pécsett szállta meg az ihlet, apja bakelitlemezeiből vágta ki az első szemüvegeket. 1999-ben a magyar Granvisus gyárhoz került gyakornoknak: „SZTK-kereteket gyártottak mindenféle design és sales nélkül. A kínai árudömping teljesen ellehetetlenítette a gyárat.”

Zakariás végül 2000-ben dobta piacra első bakelitszemüveget. Kezdetben havonta tíz keretet készített, ebből jó, ha hármat el tudott adni. Jelenleg a Tipton 26 munkatársa 12 ezer szemüveget gyárt évente; a formákat Pécsett vágják ki CNC-vel, majd a budapesti műhelyben 72 órán át polírozzák, kézzel szerelik össze, végül több fázisban tisztítják, hogy teljesen sterilen kerüljön a megrendelőhöz. Egy keret ára a kollekciótól függően 85-145 ezer forint. „A szemüvegek a nyersanyag beszerzésétől számítva egy hónap alatt készülnek el. Két év garanciát adunk, de sokkal tartósabbak ennél. Előfordult, hogy egy nyolc évvel korábban vásárolt keretet hoztak vissza azzal, hogy most már meg kellene kicsit húzni a csavarokat.”

A Tipton tavaly elnyerte a Red Dot designdíjat; a zsűri a külcsín mellett azt is értékelte, hogy egy szemüvegkészítésre eddig soha nem használt, viszont nagyon tartós anyaggal dolgoznak, mely ráadásul újrahasznosított is. Korábban előfordult, hogy kifogytak az alapanyagból, és kénytelenek voltak ők magul legyártani a bakelitlapokat.  Néhány éve viszont újra divat lett a hanglemez, ami konkurens vállalkozásokat is életre hívott: Spanyolországban egy, Amerikában pedig négy cég foglalkozik bakelitkeretek gyártásával. A retro divat előnye, hogy most már tonnaszámra szerezhető be alapanyag, mely elsősorban Angliából és Németországból érkezik.

„Négy éve jött egy óriási német szállítmány, melyben rengeteg kék színű bakelit volt. Mielőtt felhasználjuk a lemezeket, mindig meghallgatjuk, mi van rajtuk, és a kékek Pink Floyd-korongok voltak. Ötven szemüveget tudtunk kihozni ezekből, kivittük egy párizsi szakkiállításra, és két óra alatt elkapkodták, pedig 2500 euróért adtuk. Két évvel később írt a Pink Floyd ügyvédje, hogy jogdíjat kérnek. Kifizettük, hiszen nyilván nem vitték volna így a kereteket, ha Kovács Kati van rájuk írva.” Zakariás felajánlotta a Pink Floydnak, hogy csináljanak egy újabb szériát, ők azonban azt kérték, a Tipton neve ne szerepeljen a terméken.

„Nem mentem bele. Viszont hívott az ügyvéd, hogy az AC/DC-t érdekelné a lehetőség.” A Tipton leszerződött az együttessel, az 1980-ban megjelent Back in Black albumuk bakelitlemezeiből készítenek limitált szériás kereteket. A budapesti látványműhely dicsőségfalán egyre szaporodnak a világsztárok fotói. „Robbie Williams a Szigeten szerzett be Tipton szemüveget, Richard Bransonnak a barátai rendeltek tőlünk, a keretet az általa 1977-ben kiadott Tubular Bells című Mike Oldfield-albumból készítettük el. Elton John otthoni optikusánál vásárolt egy modellt.”

Zakariásék Amerikában és Nyugat-Európában forgalmazzák a márkát. „Úgy kezdtem, hogy vettem egy Interrail vonatjegyet, megpakoltam a bőröndöt szemüvegekkel, és Európát körbevonatozva bekopogtam az optikusokhoz.” Elmondása szerint az amerikai piacra volt a legnehezebb bekerülni, viszont megérte a küzdelmet, mert stabil a kereslet. A franciákat könnyebb volt meghódítani, mert nyitottak a merészebb dizájnra, ott viszont a konkurencia miatt nehéz a vevők megtartása. „Idén itthon növekedtünk a legdinamikusabban, mondjuk volt honnan nyerni, a fél százalékos piaci részesedésünket sikerült megduplázni. Korábban szinte semmit nem tudtunk itthon eladni, mert az emberek örültek, hogy külföldi márkákhoz juthatnak hozzá, eszük ágában sem volt magyar terméket venni. ”

Az egyes országok szemüveg divatja között jelentős különbségek vannak: a britek a legkonzervatívabbak, gyakorlatilag orvosi eszközként tekintenek a szemüvegre, a franciák pedig a legmerészebbek. Az olaszok szinte kizárólag a kerek formájú szemüvegeket veszik, míg a skandinávok, hollandok a nagy, szögletes designt részesítik előnyben. Minden országra jellemző, hogy vidéken inkább a több évvel korábbi modellek adhatók el, a nagyvárosokban viszont trendkövetőbben a vásárlók. „Az aranyfogakkal díszített kereteket a Szigetre vittük ki, tudtuk, hogy nem fogunk belőle sokat eladni, de tesztelni akartuk a vásárlókat. Ez a hiphopkultúrában menő vonal szinte kizárólag külföldi világvárosok lakóinak jött be, de azért egyre merészebbek a magyarok is.”