“Volt valami vonzó tulajdonságuk, egyfajta karizmájuk”

Annak ellenére, hogy a Beatles a legtöbb klasszikus dalát az Abbey Road stúdióban rögzítette, az első látogatásuk a a híressé vált helyszínen messze nem volt tökéletes.

Éppen most 60 éve, 1962. június 6-án John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Pete Best megjelent az akkori EMI Stúdióban egy felvétel miatt, ami persze még nem jelentett szerződéskötést.

Este 7 és 10 óra között az együttes a próbák után négy dalt rögzített: „Besame Mucho”, „Love Me Do”, „PS I Love You” és „Ask Me Why”.

Ebben az időben a Beatles még csak egy kezdő együttes volt – és ez meg is látszott.

“A Beatles nem keltett túl jó benyomást, a látottakon kívül” – emlékezett Norman Smith mérnök a Sound on Soundnak. “Úgy értem, semmit sem hallottunk John és Paul dalszerzői képességeiről. Apró kis Vox erősítők és hangszórók voltak, amelyek nem adtak túl jó minőséget.

Smith szerint a zenekar silány felszerelése és korlátozott stúdiótapasztalata gyakorlatilag lehetetlenné tette a minőségi hang rögzítését.

„Semmit sem jött át a Beatles cuccaiból, kivéve a zajt, a zümmögést és a jó ég tudja mit” – magyarázta a mérnök.

„Paulé volt a legrosszabb – azokban az időkben visszhangkamráink voltak a visszhanghoz, nekem pedig be kellett rohannom az egyik visszhangkamrába, hogy javíthassak a hangján, valami jó is kerüljön a magnószalagra.”

„Eközben Lennon zsinórt kellett kötni John Lennon gitárerősítője köré, hogy ne zörögjön” – jegyezte meg Smith a Recording the Beatles című könyvében.

Amikor a zenekar végre elkezdte felvenni a dalait, a jövőbeni sikeréhez elengedhetetlen személy látogatott el a stúdióba. „A vezérlőterem ajtaja kinyílt, és maga George Martin lépett be” – emlékezett vissza Smith. “És azt gondoltam magamban: ez valami különleges próbajáték lehet hogy megjelent.” Mert a producerek általában nem vettek részt a művészek tesztjein.

“Néhányan később megkérdőjelezték, hogy a Beatles aláírt-e már egy megállapodást, ami megmagyarázná, hogy Martin miért döntött úgy, hogy bejött. Ettől függetlenül a producer és csapata tanácsokat osztogatott.

„Hosszú előadást tartottunk nekik a berendezéseikről, és arról, hogy mit kellene tenni, hogy jó felvételek születhessenek. Egy szót sem szóltak még csak nem is bólogattak” – emlékezett vissza Smith.

Amikor végzett, George Martin azt mondta: „Nézd, már jó ideje mondom a magamét, de nem válaszoltál. Van valami, ami nem tetszik?”

Emlékszem, mindannyian hosszan nézték egymást, lóbálva  a lábukat, aztán George Harrison hosszan Martinra nézett, és azt mondta: „Igen, van valami: nem tetszik a nyakkendőd!”

„Ez aztán megtörte a jeget és a következő 15-20 perc tiszta vidámság volt.”

Bár a Beatles rendkívül zöldfülűnek tűnt első alkalommal az Abbey Roadnál, mégis volt bennük valami vonzó. „Elmentek, és George felém fordult, és azt kérdezte: Nos, mit gondolsz?” – emlékezett vissza Smith.

„És azt mondtam: „Sok bandát láttam próbajátékon, de bennük van valami különleges. Nem tudom megmondani, mi, de van benne valami.”

Mint mondtam, a próba nem sikerült túl jól, és nem nyűgözött le a hangjuk. De volt vonzó vonzó tulajdonságuk, egyfajta karizmájuk.”